BAJZIK ZSOLT
AZ IKERVÁRI KASTÉLY TÖRTÉNETE (3. rész)

A levéltáros szerző építészeti, kert- és gazdaságtörténeti érdeklődést is eláruló, illetve család- és művelődéstörténeti ismereteket is gazdagon elénk táró tanulmánya harmadik részében elsősorban a kastély XX. századi sorsát követi végig napjainkig. Az I. világháború idején tulajdonosváltás történt, majd funkcióváltás több ízben. Volt hadirokkant és hadiárva intézet; helyet kapott benne kertmunkásképző, kertsegéd tanfolyam, később apácák intézete, majd állami gyermekvédő.

A sok átalakítás a kastély külső megjelenésén alapvetően nem változtatott, a privatizáció során magántulajdonba került épület azonban sajnos napjainkban is tovább pusztul.

 

 

 

 

 

 

 

TÓTH CSABA
„ISTEN IS EGY KEDVES FESTMÉNYNEK LÁT ENGEM...”
(Rendhagyó sorok Kecskés Miklós művészetéről)

Kecskés Miklós festőművész immár egy évtizede visszavonult a nyilvánosságtól, remetei magányban él egy 30 négyzetméteres, lakótelepi garzonlakásban Szombathelyen. A tanulmány szintén festőművész szerzője Kecskés ismeretlen belső világára nyit ablakot; próbálja felfejteni a titkot: mitől művészet a művészet napjainkban, és egyáltalán, miből születik meg a műalkotás?

A levelezésükből vett idézetek révén a művész lelki fejlődését, személyiségének kibontakozását, művészi kiteljesedését követheti nyomon az olvasó. A személyes vallomások mellé társulnak festményei.

 

 

 

 

 

 

 

S. PÁVEL JUDIT
TUDÓSOK, ÍRÓK A MÚZEUMBAN ÉS A CSALÁDI HÁZBAN
(Emlékek, képek, emlékképek Édesapámról)

Pável Ágoston múlt században végzett sokoldalú alkotó munkásságának eredményeit kulturális intézményeink magukon viselik ma is. Aki jól ismeri az ő életútját, az mindig talál benne – a már többször hallottakon kívül is – érdekes és ma is időszerű eseményeket, tanulságokat. A tudós leánya számára, aki e dolgozat szerzője is, a „Múzeumpalota” a tudomány, a kultúra központja, leghitelesebb helyszíne volt Szombathelyen – és ma is az. Összeállításában a múzeumi Pável-konferenciára készülve idézte fel emlékeit, számos fényképdokumentum segítségével.

 

 

 

 

NAGY ÉVA
PÁVEL ÁGOSTON A KÖNYVTÁRÉRT

A Berzsenyi Dániel Könyvtár jogelődjét – az 1880-ban alapított városi könyvtárat – hosszú története során jelentős könyvtáros személyiségek igazgatták. Pável Ágoston nemcsak azzal emelkedik ki a legkiválóbbak közül, hogy a leghosszabb ideig vezette az intézményt, hanem a gyűjtemény feltárásával, valamint a modern városi könyvtári szolgáltatások meghonosításával. Terve megvalósításának lényeges része volt a könyvtári gyűjtemény gyarapítása és az olvasók létszámának emelése is. A dolgozat szerzője ezt a küzdelmes életszakaszt elemzi a megbízatás megszűnéséig.

 

 

 

 

 

 

 

M. KOZÁR MÁRIA
PÁVEL ÁGOSTON HOZZÁJÁRULÁSA A SZLOVÉN TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKHOZ

A szerző tanulmányában azt bizonyítja, hogy Pável Ágoston hozzájárulása a szlovén tudományos kutatásokhoz a néprajz, a nyelvészet és az irodalomtörténet terültén jelentős. Elsőként tanulmányozta a muravidéki szlovén nyelvjárás hangtanát, és írta meg nyelvtanát; elsőként írt néprajzi tanulmányt a Szentgotthárd környéki szlovének anyagi kultúrájáról, és ugyancsak elsőként foglalkozott a szlovén néphagyományban és irodalomban a magyar Mátyás király alakjával. Tanulmányait a szlovén tudomány kitűnő forrásértékűnek értékelte keletkezésüktől a mai napig.

 

 

 

 

 

 

 

NAGY ZOLTÁN
PÁVEL ÁGOSTON 1940. ÉVI 26 NAPOS ŐRSÉGI GYŰJTŐÚTJÁNAK TANULSÁGAI

A tanulmány feleleveníti Pável Ágoston 1940. évi 26 napos őrségi gyűjtőútját, meghatározza néprajzi gyűjtéseinek témakörét, behatóan tárgyalja az Őrségben készített fotográfiáinak hányatott sorsát. A házlapok alapján szerkesztett táblázatok és egy gyűjtőtárs naplótöredéke alapján rekonstruálja a néprajzi adatgyűjtés és fotózás helyszíneit, a gyűjtési útvonalát. Elvégzi Pável tematikus fényképeinek csoportosítását, elemzését. Kísérletet tesz az augusztus 17–28. közötti időszak eseményeinek értelmezésére, Szabó László rajz szakos főiskolai hallgató naplójának felhasználásával Pável Ágoston terepi mozgását házról házra, időről időre nyomon követi.